Story with Taylor Lautner

Pár percre lehunytam a szemem, és ez elég is volt ahhoz, hogy lassan elnyomjon az álom. A sikítozások keltettek fel, amik nem messze tőlünk voltak. Vagyis tőlem…. Eltűnt mellőlem Taylor. Ijedten körbenéztem, de nem láttam semmit se a sötétben. Nagy csobbanásokat hallottam, és lépteket felém. Hirtelen felkapott valaki, közelebbről jól kivehető volt az arc.

- Chace! Tegyél le. – mondtam sikítozva, miközben a vízbe rohant velem. Huncutul rám mosolygott, és én már tudtam, hogy mi fog következni. – Ne! Kérlek, ne! – könyörögtem neki félig sikítva, félig nevetve.
- Bocsi. – mondta nevetve, és beledobott a jég hideg vízbe. Felálltam a vízből, ami így már annyira nem is volt hideg. Kb. a mellemig érhetett. Kisöpörtem a hajamat az arcomból, és Chace felé indultam. Minden erőmmel próbáltam lenyomni a víz alá, közben szerencsétlenül nyögdécseltem a nagy erőkifejtés miatt, ami néha nevetésbe ment át, mert meg sem tudtam mozdítani. Chace nagyokat röhögött rajtam.
- Ez nem fog menni Bess. – mondta nevetve, és lefogta a kezemet.
- Ó, dehogyis nem. – mondtam lihegve. – Mire kimondtam, újra Chace karjaiban voltam, és ismét beledobott a vízbe.

Mindenhonnan csak a sikoltozásokat lehetett hallani. Nikkiét, Clairét, és az enyémet. Miután a fiúk kicsit abbahagyták a lányok dobálását, odaúsztam Taylorhoz, és körbefontam a nyakát. Időközben már megszabadultam a vizes farmeromtól, és felsőmtől, Taylor is csak egy alsógatyában volt. Hozzábújtam, és megcsókoltam.

- Hé, hé, hé. – halottuk Ed hangját, és rájöttünk, hogy kicsit elragadtattuk magunkat. Ajkaink szétváltak, és mosolyogtunk.

Elmentem egyedül egy kicsit úszkálni. Nem messze tőlem úszott Chace is, és eszembe jutott a bosszú. Eléggé távol voltunk a többiektől, hogy ők ne halljanak engem.

- SEGÍTSÉG! BEGÖRCSÖLT A LÁBAM. – mondtam hangosan, hogy Chace meghallja. Rögtön visszafordult és odaúszott hozzám. Kicsit kapálóztam is, hogy hatásos legyen. Egyik karomat a nyaka köré fontam másikkal a lábam felé nyúltam, mintha tényleg ki akarnám masszírozni belőle a görcsöt. Ű
- Minden rendben? – kérdezte Chace aggódva.
- Most már igen. – mondtam nevetve, és abban a pillanatban lenyomtam a víz alá. Pár mp. múlva felkapta a fejét, megrázta a haját, magához húzott, és teljesen lefogott. Szemben voltunk egymással.
- Na, most mit fogsz csinálni? – kérdezte egy fél mosollyal az arcán. Elkezdtem egy kicsit kapálózni.
- Aúú, aúú. Most tényleg begörcsölt a lábam. – most nem hazudtam, tényleg iszonyatosan begörcsölt a lábam.
- Még 1x nem veszem be. – válaszolta, és nem eresztett.
- Chace, komolyan mondom. Kérlek. – látta az arcomon, hogy nem viccelek, és elengedett. Karjaimat a nyaka köré fontam, ő megemelt egy kicsit, és kimasszírozta a vádlimból az iszonyatos görcsöt. Nem mertem elengedni a nyakát, és tovább úszni, mert éreztem, hogy nem sok hiányzik, hogy ismét begörcsöljön a vádlim. Segített nekem, és karjaiban tartva visszacipelt a többiekhez, akik még mindig a vízben szórakoztak. Kisétált velem a partra és letett a földre, majd újra elkezdte masszírozni a vádlimat.
- Mi történt? – rohant ki Taylor a vízből, és leguggolt mellém.
- Semmi, csak begörcsölt a lába. – válaszolt Chace, közben még minden masszírozta a vádlim.
- Köszönöm. – mondtam Chace -nek, és befejezte a masszírozást. Felállt, és nyújtotta a kezét.
- Jobb, ha most kicsit sétálsz. – Szemébe néztem, és a kezemet beletettem az övébe, majd felsegített.
- Kösz, haver. – mondta Taylor hálásan.
- Nincs mit. – válaszolt Chace egyhangúan, közben végig rám nézett, és visszament a vízbe.
- Jól vagy? – kérdezte Taylor, és elkezdtünk sétálni. Kicsit bicegtem az elején, most már inkább csak olyan izomlázféle érzés volt a lábamban.
- Persze, jól vagyok. Csak hülyéskedtünk a vízben, és hirtelen begörcsölt a lábam.
- Még szerencse, hogy ott volt.
- Igen.. Szerencse. – válaszoltam elgondolkodva. – Bemenjek, és lefürdök, nem baj? – kérdeztem Taylortól.
- Nem, dehogy. Szerintem lassan én is be fogok menni. – adtam neki egy csókot, és elmentem lefürdeni.



Reggel, mint a filmekben, madárcsicsergésre ébredtünk.


- Meg tudnám ezt szokni. – mondta Taylor elégedetten nyújtózkodva.
- Igen. Én is. – Jó kedvem volt, és kihuppantam az ágyból. Bevonultam a fürdőbe, és rendbe hoztam magam. Dudorászva kijöttem, és megcsókoltam Taylort.
- Mi ez a jókedv?
- Nem tudom, csak úgy van. Lemegyek a többiekhez. Lent várlak.
- Rendben.

- Jó Reggelt. – mondtam mindenkinek dallamosan.
- Hugi! – szólt Nikki a pult mögül.
- Igen? – pattogtam oda hozzá.
- Mi volt az az este Chace –el? – kérdezte gyanakodva, de nem értettem, hogy miért.
- Mire gondolsz? Begörcsölt a lábam, és csak segített.
- Igen. Igen. Ezt már hallottam. De mit csináltál vele?
- Mi van? Nem csináltam vele semmit. Mi a bajod? – kérdeztem felháborodva, de nem ordibálhattam vele, nehogy idefigyeljenek a többiek.
- Arra, hogy miután visszajött, olyan volt, mint egy zombi, és csak bámult maga elé. Clairrel sem foglalkozott.
- Hát, egy kicsit nekem is érdekes volt a hangulatom utána, de miért?
- Mit csináltatok? Pontosan.
- Hm. Csak szórakoztunk. Birkóztunk a vízben, és mint mondtam begörcsölt a lábam, ő meg a karjaiba vett, és kihozott. Ennyi.
- Ennyi?
- ENNNYI. Mit akarsz még? – kérdeztem, most már egy kicsit sürgetve.
- Nem volt semmi meghitt pillanatotok? Hé.. pszt.. jön.
- Mi van? – értetlenkedtem.
- Jó reggelt. – jött oda hozzánk Chace mosolyogva, és töltött magának kávét.
- Jó reggelt. – mondtam mosolyogva.
- Hogy van a lábad?
- Jól, köszi. Kutya baja.
- Látod? – kezdte el Nikki ismét, mikor elment Chace.
- Mit? Ajj Nikki. Bebeszélsz magadnak minden hülyeséget.
- Én csak azt mondom, hogy vigyázz, ne bántsd meg ismét. Lehet te nem flörtölésnek szánod, de mégis az. Tudom, hogy szereted Taylort, mindenkinél jobban, de azt is tudom, hogy még mindig tetszik Chace is. Ami nem gond, semmi baj nincs azzal, hogyha tetszik, de ne csináld. Neki most ott van Claire.
- Nem csinálok semmit!
- Jó, akkor ezt se csináld. – mondta, és ott hagyott a pult mögött egyedül.


A nap hátralévő részében végig ezen járt az agyam, hogy vajon tényleg megint felbolygattam Chace érzéseit? Jó, meglehet, hogy az este kicsit több is volt abban a birkózásban, de nem lehet köztünk semmi, és ezt ő is tudja, mert régebben már megbeszéltük. Nem?

Utolsó napunk is nagyon jól telt a tóparti házban, és megbeszéltük, hogy minél hamarabb vissza fogunk ide jönni. Talán már a következő héten. Mindenkit maximálisan kikapcsolt, ami most rá is fért például a fiúkra. Mind a hárman nagyon feszültek voltak a film miatt.

Chace –el lehet, hogy máshogy alakulnak a dolgaink, mint ahogy azt elterveztük, de… erről nem tehetünk. Annyira… Természetesen Taylort nem fogom ott hagyni miatta, mert mindenkinél jobban szeretem őt. Néha biztos lesznek kísértések, de minden erőmmel próbálkozom majd elkerülni ezeket a pillanatokat.

Sziasztok.
Nagyon rég lett frissítve, de meghoztam az új részt. Két részből áll, a másodikra nem kell sokat várnotok, csak egy két napot.
Jó olvasást.

Reggel izgatottan pattantam ki az ágyból. Holnap van Nikkinek a szülinapja, és egy nagy meglepetés bulit szeretnék neki szervezni.

Először a bárra gondoltam, de elvetettem az ötletet, mivel minden nap ott vagyunk, kell egy kis változatosság. Így kibéreltünk Taylorral egy tóparti kis házat az egész hétvégére. Ez lesz a mi ajándékunk, meg a buli. :)

Már csak pár baráttal kell beszélnem, hogy eljöjjenek.

- Chace, Claire, sziasztok. Beszélhetnénk egy kicsit? – Chace és Claire már több mint 2 hete vannak együtt, és nagyon jól érzik magukat. – Mit csináltok a hétvégén?

- Most hétvégén lesz Nikki szülinapja, nem? – kérdezte Claire, és már sejtette, hogy tervezek valamit. – Tudtommal semmit. – mondta, és felnézett Chace –re, ő pedig csak megvonta a vállát.

- Remek. – körülnéztem, hogy Nikki biztos ne legyen a közelben. – Egy meglepetés bulit tervezek neki. Hétvégén egy tóparti kis házban. Egész hétvégre kibéreltük Taylorral. Ti valamivel előbb mennétek oda, én meg majd vele kicsit később, és addig előkészültök.

- Persze, feltétlen ott leszünk. – lelkesedtek mind a ketten. Leírtam nekik a címet, és hogy 4 –re legyenek ott. Én meg Nikki 6 –ra megyünk oda.

Rendben. Ez is el van intézve. Már csak Ed –el kell beszélnem, és kitalálni valamit Nikkinek, hogy hova viszem holnap.

Kinyílt a lift ajtó, és Ed lépett ki belőle. Ma van a szerencse napom. Csak gondolnom kell valakire, és itt is terem előttem. Ed –et is elkaptam, és beavattam a dolgokba. Neki is tetszett az ötletünk.

Visszaszökdécseltem a szobánkba, és Taylor karjaiba ugrottam.

- Minden elintézve. – jelentettem ki diadalmasan.

- Ügyes vagy. Biztos fog neki tetszeni. – válaszolt Taylor és megcsókolt. – És Nikkinek mit fogsz mondani?

- Még nem tudom. Majd kitalálok valamit. – mondtam elgondolkodva, és Taylor csókja zökkentett ki a képzelgéseimből. Újra lágyan megcsókolt, és beletúrt a hajamba. Szorosan megölelt, és nagy levegőt vett.

- Szeretem, amikor ennyire belemerülsz valamibe. – suttogta, és megpuszilta az arcom. – Este találkozunk.

- Este?? Miért? Hova mész? – kérdezősködtem meglepetten.

- Fotózásra. Tegnap mondtam.

- Oh, igen. Tényleg. – kicsit elszomorodtam, reméltem, hogy együtt tudunk lenni egész nap. De nem baj, mert hétvégén a tóparti házban leszünk, és biztos vagyok benne, hogy nagyon jól fogjuk magunkat érezni.

Taylort lekísértem, és bementem a bárba, biztos ott lesz Nikki is.

- Nikki, Nikki, Nikki. Várj egy kicsit. Kérdezni akarok valamit. Vagyis inkább mondani. – áh, nem jó, még nem is találtam ki semmit.

- Mond.

- Hétvégén elviszlek valahova. Csak mi ketten. Benne vagy?

- Hova akarsz menni? – kérdezte kíváncsian. Pedig reménykedtem, hogy nem fogja megkérdezni.

- Hát egy ilyen… ilyen, öhm… szépségfarmra. – Úristen, hát ez meg, hogy jutott az eszembe? Szépségfarm?

- Szépségfarmra? – kérdezte, és gyanúsan összevonta a szemöldökét.

- Aha, jó buli lesz. Csajos hétvége. – mondtam lelkesen. – Pakolj be mindenfélét. Törülköző meg ilyesmi nem kell, van nekik. Szoknyát tegyél el, meg csini cuccokat.

- Csini cuccot? Egy szépségfarmra?

- Persze. Pf… - na, jó, bevallom, ez elég béna volt, tutti rájött, hogy kamuzok.

- Okk-kké. – egyezett bele bizonytalanul.

A nap többi része viszonylag gyorsan elment. Kevésbé szórakoztam jól, mint terveztem, mivel Taylor nem volt itthon. Nikki dolgozott, Ed is elment a fotózásra, Chace és Claire pedig állandóan egymás nyakán lógnak, nem akarom megzavarni őket semmiben.

- Siess, el fogunk késni. Időpontunk van. –sürgettem Nikkit a kocsiból kiordibálva.

- Megyek, megyek, na. – lépett ki a hotel ajtójából, kezében vagy 5 bőrönddel.

- Te meg hova készülsz? Nem kell túlélő csomag. Csak 2 nap az egész. – mondtam, és közben kidülledt szemekkel néztem az 5 bőröndjét.

- Tudom, tudom. De sosem lehet tudni. Mindenre fel kell készülni. – mondta, és megütögette bőröndjeit. – Na, segítesz? – felemelte az egyik legkönnyebb bőröndöt, és betette a csomagtartóba. Persze én pont a legnehezebbet kaptam fel, és próbáltam betenni a kocsiba.

- Nem segítenél? – kérdeztem nyögdécselve, közben Nikki beült a kocsiba.

- Ja, hoppá. – válaszolt bohókásan, és segített bepakolnia többi bőröndöt.

Viszonylag hamar odaértünk. Az utolsó egy kilométeren bekötöttem Nikki szemét.

- Ezt meg minek? Már elmondtad, hogy hova megyünk.

- Lehet, hogy hazudtam.

- Látod, ismerlek már. Ezért hoztam 5 bőröndöt.

- Aha.

- És hova megyünk? – kérdezte izgatottan.

- Szerinted el fogom mondani? – kérdezte vissza nevetve.

Óvatosan kiszállítottam a kocsiból. Üres, és csendes volt minden. Kicsit izgultam, hogy Taylor és a többiek talán eltévedtek, és nem találtak ide. Vagy elfelejtették.

Felmentünk a verandára vezető lépcsőn, és megálltunk az ajtó előtt. Levettem a kendőt, de még nem nyithatta ki a szemét.

- Most nyithatod. – mondtam, és kinyitottam az ajtót.

- MEGLEPETÉS! – ordította mindenki egyszerre. Nikki nagyon boldog volt, és meglepett. ( :P ) Szóval jól sikerült.

- Köszönöm. Egyáltalán nem számítottam erre. – mondta, és megölelt.

- Szóra sem érdemes. Boldog Születésnapot drága nővérkém.

Taylor is, és mindenki felköszöntötte Nikkit, és indulhat a bulii. Chace bekapcsolta a zenét, Ed meg hozta a piát.

- Na, tetszik? – faggattam Nikkit, amikor kiment a konyhába.

- Mi az, hogy. És ez a ház. Nagyon szép.

- És egész hétvégén a miénk.

- Bess! Köszi.

Taylor hirtelen megfogta a derekam és behúzott a nappaliba, hogy táncoljunk. A pörgős zene hirtelen lassúvá váltott. Karomat Taylor nyaka köré fontam, ő pedig a derekamat kulcsolta át.

- Jó ötlet volt ez a kis buli. – mondta Tay, miközben a dal ritmusára mozogtunk.

- Igen. Jó lesz egy kicsit kikapcsolódni, kettesben lenni. Vagyis… majdnem kettesben.

- Erről jut eszembe… gyere velem! – abbahagytuk a táncot, és Taylort követtem. – Előbb itt voltam, és volt egy kis időm felfedezni a területet. – mondta, és még mindig mentünk arra a bizonyos hely felé. A tópart felé igyekeztünk. A fák takarása miatt messziről nem lehetett látni, de amint közelebb értünk észrevettem egy kiterített pokrócot. A fák tövében pedig sok kis mécses volt meggyújtva.

- Taylor. Ez eszméletlen. Nagyon szép. – mondtam meghatódva, kicsit könnyes szemmel.

- Tetszik?

- Persze. Gyönyörű. – szembefordultam vele, és megcsókoltam. – Szeretlek.

- Én is téged. – Egy nagy lendülettel a karjaiba kapott, és lefektetett a pokrócra. Finoman rám feküdt, és megcsókolt. Lágy csókokat adtunk egymásnak, ajkaink csak pár másodpercre váltak el egymástól. Hosszú, és szenvedélyes csókunk után Taylor mellém feküdt. Egyik kezét feje alá tette, másikat körém fonta. Fejemet a mellkasára hajtottam

Csendben feküdtünk egymás mellett, és néztük a csillagokat.