27. rész / 1.rész

Sziasztok.
Nagyon rég lett frissítve, de meghoztam az új részt. Két részből áll, a másodikra nem kell sokat várnotok, csak egy két napot.
Jó olvasást.



Reggel izgatottan pattantam ki az ágyból. Holnap van Nikkinek a szülinapja, és egy nagy meglepetés bulit szeretnék neki szervezni.

Először a bárra gondoltam, de elvetettem az ötletet, mivel minden nap ott vagyunk, kell egy kis változatosság. Így kibéreltünk Taylorral egy tóparti kis házat az egész hétvégére. Ez lesz a mi ajándékunk, meg a buli. :)

Már csak pár baráttal kell beszélnem, hogy eljöjjenek.

- Chace, Claire, sziasztok. Beszélhetnénk egy kicsit? – Chace és Claire már több mint 2 hete vannak együtt, és nagyon jól érzik magukat. – Mit csináltok a hétvégén?

- Most hétvégén lesz Nikki szülinapja, nem? – kérdezte Claire, és már sejtette, hogy tervezek valamit. – Tudtommal semmit. – mondta, és felnézett Chace –re, ő pedig csak megvonta a vállát.

- Remek. – körülnéztem, hogy Nikki biztos ne legyen a közelben. – Egy meglepetés bulit tervezek neki. Hétvégén egy tóparti kis házban. Egész hétvégre kibéreltük Taylorral. Ti valamivel előbb mennétek oda, én meg majd vele kicsit később, és addig előkészültök.

- Persze, feltétlen ott leszünk. – lelkesedtek mind a ketten. Leírtam nekik a címet, és hogy 4 –re legyenek ott. Én meg Nikki 6 –ra megyünk oda.

Rendben. Ez is el van intézve. Már csak Ed –el kell beszélnem, és kitalálni valamit Nikkinek, hogy hova viszem holnap.

Kinyílt a lift ajtó, és Ed lépett ki belőle. Ma van a szerencse napom. Csak gondolnom kell valakire, és itt is terem előttem. Ed –et is elkaptam, és beavattam a dolgokba. Neki is tetszett az ötletünk.

Visszaszökdécseltem a szobánkba, és Taylor karjaiba ugrottam.

- Minden elintézve. – jelentettem ki diadalmasan.

- Ügyes vagy. Biztos fog neki tetszeni. – válaszolt Taylor és megcsókolt. – És Nikkinek mit fogsz mondani?

- Még nem tudom. Majd kitalálok valamit. – mondtam elgondolkodva, és Taylor csókja zökkentett ki a képzelgéseimből. Újra lágyan megcsókolt, és beletúrt a hajamba. Szorosan megölelt, és nagy levegőt vett.

- Szeretem, amikor ennyire belemerülsz valamibe. – suttogta, és megpuszilta az arcom. – Este találkozunk.

- Este?? Miért? Hova mész? – kérdezősködtem meglepetten.

- Fotózásra. Tegnap mondtam.

- Oh, igen. Tényleg. – kicsit elszomorodtam, reméltem, hogy együtt tudunk lenni egész nap. De nem baj, mert hétvégén a tóparti házban leszünk, és biztos vagyok benne, hogy nagyon jól fogjuk magunkat érezni.

Taylort lekísértem, és bementem a bárba, biztos ott lesz Nikki is.

- Nikki, Nikki, Nikki. Várj egy kicsit. Kérdezni akarok valamit. Vagyis inkább mondani. – áh, nem jó, még nem is találtam ki semmit.

- Mond.

- Hétvégén elviszlek valahova. Csak mi ketten. Benne vagy?

- Hova akarsz menni? – kérdezte kíváncsian. Pedig reménykedtem, hogy nem fogja megkérdezni.

- Hát egy ilyen… ilyen, öhm… szépségfarmra. – Úristen, hát ez meg, hogy jutott az eszembe? Szépségfarm?

- Szépségfarmra? – kérdezte, és gyanúsan összevonta a szemöldökét.

- Aha, jó buli lesz. Csajos hétvége. – mondtam lelkesen. – Pakolj be mindenfélét. Törülköző meg ilyesmi nem kell, van nekik. Szoknyát tegyél el, meg csini cuccokat.

- Csini cuccot? Egy szépségfarmra?

- Persze. Pf… - na, jó, bevallom, ez elég béna volt, tutti rájött, hogy kamuzok.

- Okk-kké. – egyezett bele bizonytalanul.

A nap többi része viszonylag gyorsan elment. Kevésbé szórakoztam jól, mint terveztem, mivel Taylor nem volt itthon. Nikki dolgozott, Ed is elment a fotózásra, Chace és Claire pedig állandóan egymás nyakán lógnak, nem akarom megzavarni őket semmiben.

- Siess, el fogunk késni. Időpontunk van. –sürgettem Nikkit a kocsiból kiordibálva.

- Megyek, megyek, na. – lépett ki a hotel ajtójából, kezében vagy 5 bőrönddel.

- Te meg hova készülsz? Nem kell túlélő csomag. Csak 2 nap az egész. – mondtam, és közben kidülledt szemekkel néztem az 5 bőröndjét.

- Tudom, tudom. De sosem lehet tudni. Mindenre fel kell készülni. – mondta, és megütögette bőröndjeit. – Na, segítesz? – felemelte az egyik legkönnyebb bőröndöt, és betette a csomagtartóba. Persze én pont a legnehezebbet kaptam fel, és próbáltam betenni a kocsiba.

- Nem segítenél? – kérdeztem nyögdécselve, közben Nikki beült a kocsiba.

- Ja, hoppá. – válaszolt bohókásan, és segített bepakolnia többi bőröndöt.

Viszonylag hamar odaértünk. Az utolsó egy kilométeren bekötöttem Nikki szemét.

- Ezt meg minek? Már elmondtad, hogy hova megyünk.

- Lehet, hogy hazudtam.

- Látod, ismerlek már. Ezért hoztam 5 bőröndöt.

- Aha.

- És hova megyünk? – kérdezte izgatottan.

- Szerinted el fogom mondani? – kérdezte vissza nevetve.

Óvatosan kiszállítottam a kocsiból. Üres, és csendes volt minden. Kicsit izgultam, hogy Taylor és a többiek talán eltévedtek, és nem találtak ide. Vagy elfelejtették.

Felmentünk a verandára vezető lépcsőn, és megálltunk az ajtó előtt. Levettem a kendőt, de még nem nyithatta ki a szemét.

- Most nyithatod. – mondtam, és kinyitottam az ajtót.

- MEGLEPETÉS! – ordította mindenki egyszerre. Nikki nagyon boldog volt, és meglepett. ( :P ) Szóval jól sikerült.

- Köszönöm. Egyáltalán nem számítottam erre. – mondta, és megölelt.

- Szóra sem érdemes. Boldog Születésnapot drága nővérkém.

Taylor is, és mindenki felköszöntötte Nikkit, és indulhat a bulii. Chace bekapcsolta a zenét, Ed meg hozta a piát.

- Na, tetszik? – faggattam Nikkit, amikor kiment a konyhába.

- Mi az, hogy. És ez a ház. Nagyon szép.

- És egész hétvégén a miénk.

- Bess! Köszi.

Taylor hirtelen megfogta a derekam és behúzott a nappaliba, hogy táncoljunk. A pörgős zene hirtelen lassúvá váltott. Karomat Taylor nyaka köré fontam, ő pedig a derekamat kulcsolta át.

- Jó ötlet volt ez a kis buli. – mondta Tay, miközben a dal ritmusára mozogtunk.

- Igen. Jó lesz egy kicsit kikapcsolódni, kettesben lenni. Vagyis… majdnem kettesben.

- Erről jut eszembe… gyere velem! – abbahagytuk a táncot, és Taylort követtem. – Előbb itt voltam, és volt egy kis időm felfedezni a területet. – mondta, és még mindig mentünk arra a bizonyos hely felé. A tópart felé igyekeztünk. A fák takarása miatt messziről nem lehetett látni, de amint közelebb értünk észrevettem egy kiterített pokrócot. A fák tövében pedig sok kis mécses volt meggyújtva.

- Taylor. Ez eszméletlen. Nagyon szép. – mondtam meghatódva, kicsit könnyes szemmel.

- Tetszik?

- Persze. Gyönyörű. – szembefordultam vele, és megcsókoltam. – Szeretlek.

- Én is téged. – Egy nagy lendülettel a karjaiba kapott, és lefektetett a pokrócra. Finoman rám feküdt, és megcsókolt. Lágy csókokat adtunk egymásnak, ajkaink csak pár másodpercre váltak el egymástól. Hosszú, és szenvedélyes csókunk után Taylor mellém feküdt. Egyik kezét feje alá tette, másikat körém fonta. Fejemet a mellkasára hajtottam

Csendben feküdtünk egymás mellett, és néztük a csillagokat.


1 megjegyzés:



Névtelen írta...

Szia!
Most találtam meg a töridet és naygon tetszik!!! Kapásból végig is olvastam!!:)) Remélem,hogy mihamarább megkepjuk a folytatáat is.
Pussz

Megjegyzés küldése