27/2. rész

Pár percre lehunytam a szemem, és ez elég is volt ahhoz, hogy lassan elnyomjon az álom. A sikítozások keltettek fel, amik nem messze tőlünk voltak. Vagyis tőlem…. Eltűnt mellőlem Taylor. Ijedten körbenéztem, de nem láttam semmit se a sötétben. Nagy csobbanásokat hallottam, és lépteket felém. Hirtelen felkapott valaki, közelebbről jól kivehető volt az arc.

- Chace! Tegyél le. – mondtam sikítozva, miközben a vízbe rohant velem. Huncutul rám mosolygott, és én már tudtam, hogy mi fog következni. – Ne! Kérlek, ne! – könyörögtem neki félig sikítva, félig nevetve.
- Bocsi. – mondta nevetve, és beledobott a jég hideg vízbe. Felálltam a vízből, ami így már annyira nem is volt hideg. Kb. a mellemig érhetett. Kisöpörtem a hajamat az arcomból, és Chace felé indultam. Minden erőmmel próbáltam lenyomni a víz alá, közben szerencsétlenül nyögdécseltem a nagy erőkifejtés miatt, ami néha nevetésbe ment át, mert meg sem tudtam mozdítani. Chace nagyokat röhögött rajtam.
- Ez nem fog menni Bess. – mondta nevetve, és lefogta a kezemet.
- Ó, dehogyis nem. – mondtam lihegve. – Mire kimondtam, újra Chace karjaiban voltam, és ismét beledobott a vízbe.

Mindenhonnan csak a sikoltozásokat lehetett hallani. Nikkiét, Clairét, és az enyémet. Miután a fiúk kicsit abbahagyták a lányok dobálását, odaúsztam Taylorhoz, és körbefontam a nyakát. Időközben már megszabadultam a vizes farmeromtól, és felsőmtől, Taylor is csak egy alsógatyában volt. Hozzábújtam, és megcsókoltam.

- Hé, hé, hé. – halottuk Ed hangját, és rájöttünk, hogy kicsit elragadtattuk magunkat. Ajkaink szétváltak, és mosolyogtunk.

Elmentem egyedül egy kicsit úszkálni. Nem messze tőlem úszott Chace is, és eszembe jutott a bosszú. Eléggé távol voltunk a többiektől, hogy ők ne halljanak engem.

- SEGÍTSÉG! BEGÖRCSÖLT A LÁBAM. – mondtam hangosan, hogy Chace meghallja. Rögtön visszafordult és odaúszott hozzám. Kicsit kapálóztam is, hogy hatásos legyen. Egyik karomat a nyaka köré fontam másikkal a lábam felé nyúltam, mintha tényleg ki akarnám masszírozni belőle a görcsöt. Ű
- Minden rendben? – kérdezte Chace aggódva.
- Most már igen. – mondtam nevetve, és abban a pillanatban lenyomtam a víz alá. Pár mp. múlva felkapta a fejét, megrázta a haját, magához húzott, és teljesen lefogott. Szemben voltunk egymással.
- Na, most mit fogsz csinálni? – kérdezte egy fél mosollyal az arcán. Elkezdtem egy kicsit kapálózni.
- Aúú, aúú. Most tényleg begörcsölt a lábam. – most nem hazudtam, tényleg iszonyatosan begörcsölt a lábam.
- Még 1x nem veszem be. – válaszolta, és nem eresztett.
- Chace, komolyan mondom. Kérlek. – látta az arcomon, hogy nem viccelek, és elengedett. Karjaimat a nyaka köré fontam, ő megemelt egy kicsit, és kimasszírozta a vádlimból az iszonyatos görcsöt. Nem mertem elengedni a nyakát, és tovább úszni, mert éreztem, hogy nem sok hiányzik, hogy ismét begörcsöljön a vádlim. Segített nekem, és karjaiban tartva visszacipelt a többiekhez, akik még mindig a vízben szórakoztak. Kisétált velem a partra és letett a földre, majd újra elkezdte masszírozni a vádlimat.
- Mi történt? – rohant ki Taylor a vízből, és leguggolt mellém.
- Semmi, csak begörcsölt a lába. – válaszolt Chace, közben még minden masszírozta a vádlim.
- Köszönöm. – mondtam Chace -nek, és befejezte a masszírozást. Felállt, és nyújtotta a kezét.
- Jobb, ha most kicsit sétálsz. – Szemébe néztem, és a kezemet beletettem az övébe, majd felsegített.
- Kösz, haver. – mondta Taylor hálásan.
- Nincs mit. – válaszolt Chace egyhangúan, közben végig rám nézett, és visszament a vízbe.
- Jól vagy? – kérdezte Taylor, és elkezdtünk sétálni. Kicsit bicegtem az elején, most már inkább csak olyan izomlázféle érzés volt a lábamban.
- Persze, jól vagyok. Csak hülyéskedtünk a vízben, és hirtelen begörcsölt a lábam.
- Még szerencse, hogy ott volt.
- Igen.. Szerencse. – válaszoltam elgondolkodva. – Bemenjek, és lefürdök, nem baj? – kérdeztem Taylortól.
- Nem, dehogy. Szerintem lassan én is be fogok menni. – adtam neki egy csókot, és elmentem lefürdeni.



Reggel, mint a filmekben, madárcsicsergésre ébredtünk.


- Meg tudnám ezt szokni. – mondta Taylor elégedetten nyújtózkodva.
- Igen. Én is. – Jó kedvem volt, és kihuppantam az ágyból. Bevonultam a fürdőbe, és rendbe hoztam magam. Dudorászva kijöttem, és megcsókoltam Taylort.
- Mi ez a jókedv?
- Nem tudom, csak úgy van. Lemegyek a többiekhez. Lent várlak.
- Rendben.

- Jó Reggelt. – mondtam mindenkinek dallamosan.
- Hugi! – szólt Nikki a pult mögül.
- Igen? – pattogtam oda hozzá.
- Mi volt az az este Chace –el? – kérdezte gyanakodva, de nem értettem, hogy miért.
- Mire gondolsz? Begörcsölt a lábam, és csak segített.
- Igen. Igen. Ezt már hallottam. De mit csináltál vele?
- Mi van? Nem csináltam vele semmit. Mi a bajod? – kérdeztem felháborodva, de nem ordibálhattam vele, nehogy idefigyeljenek a többiek.
- Arra, hogy miután visszajött, olyan volt, mint egy zombi, és csak bámult maga elé. Clairrel sem foglalkozott.
- Hát, egy kicsit nekem is érdekes volt a hangulatom utána, de miért?
- Mit csináltatok? Pontosan.
- Hm. Csak szórakoztunk. Birkóztunk a vízben, és mint mondtam begörcsölt a lábam, ő meg a karjaiba vett, és kihozott. Ennyi.
- Ennyi?
- ENNNYI. Mit akarsz még? – kérdeztem, most már egy kicsit sürgetve.
- Nem volt semmi meghitt pillanatotok? Hé.. pszt.. jön.
- Mi van? – értetlenkedtem.
- Jó reggelt. – jött oda hozzánk Chace mosolyogva, és töltött magának kávét.
- Jó reggelt. – mondtam mosolyogva.
- Hogy van a lábad?
- Jól, köszi. Kutya baja.
- Látod? – kezdte el Nikki ismét, mikor elment Chace.
- Mit? Ajj Nikki. Bebeszélsz magadnak minden hülyeséget.
- Én csak azt mondom, hogy vigyázz, ne bántsd meg ismét. Lehet te nem flörtölésnek szánod, de mégis az. Tudom, hogy szereted Taylort, mindenkinél jobban, de azt is tudom, hogy még mindig tetszik Chace is. Ami nem gond, semmi baj nincs azzal, hogyha tetszik, de ne csináld. Neki most ott van Claire.
- Nem csinálok semmit!
- Jó, akkor ezt se csináld. – mondta, és ott hagyott a pult mögött egyedül.


A nap hátralévő részében végig ezen járt az agyam, hogy vajon tényleg megint felbolygattam Chace érzéseit? Jó, meglehet, hogy az este kicsit több is volt abban a birkózásban, de nem lehet köztünk semmi, és ezt ő is tudja, mert régebben már megbeszéltük. Nem?

Utolsó napunk is nagyon jól telt a tóparti házban, és megbeszéltük, hogy minél hamarabb vissza fogunk ide jönni. Talán már a következő héten. Mindenkit maximálisan kikapcsolt, ami most rá is fért például a fiúkra. Mind a hárman nagyon feszültek voltak a film miatt.

Chace –el lehet, hogy máshogy alakulnak a dolgaink, mint ahogy azt elterveztük, de… erről nem tehetünk. Annyira… Természetesen Taylort nem fogom ott hagyni miatta, mert mindenkinél jobban szeretem őt. Néha biztos lesznek kísértések, de minden erőmmel próbálkozom majd elkerülni ezeket a pillanatokat.

4 megjegyzés:



Nikki írta...

Tök jó, hogy ilyen kis vidám lubickolós lett. KIcsit rövid lett, de jó volt:) Várom a következőt, ami remélem, hogy hamar jön :D

Névtelen írta...

sya
nemrég kezdtem olvasni és csaka 7. résztől tudtam
elküldöd erre az e-mail címre atöbbit ?? köszi
rich10@citromail.hu

Nikki írta...

Kattints az archívumnál a 2009-re és legördül a többi :)

Erna000 írta...

mikorr avárható új rész??
már több mint 1 hónapja várom és semmi
vagy már nem is folytatod??

Megjegyzés küldése